Mítoszromboló - A férfiak dolga a szexuális együttlét kezdeményezése

Társadalmi konstrukció

Ez a hozzáállás annyira mélyen beivódott a gondolkodásunkba, hogy sokan természetes törvényként kezelik. Pedig nem az. Nem biológiai szükségszerűség, hanem társadalmi konstrukció: egy olyan szerepelvárás, amely mindkét nemet korlátozza, közben gyakran csendes feszültségeket teremt a párkapcsolatokban.

A mítosz gyökerei a hagyományos nemi szerepekhez vezetnek vissza. A férfit aktív, kezdeményező, vadászó félként, a nőt passzív, befogadó szerepben ábrázolják. Ezek a minták évszázadokon át öröklődtek tovább, miközben a társadalom, a párkapcsolati modellek és a nők autonómiája rengeteget változott. A szexuális szerepek azonban sokszor megrekedtek a múltban.

A vágy nem nemhez kötött

A valóságban a szexuális vágy nem nemhez kötött. Nők ugyanúgy érezhetnek erős késztetést a testi együttlétre, mint férfiak. És a férfiak is lehetnek bizonytalanok, fáradtak, stresszesek vagy épp elutasítóak. Amikor a kezdeményezés kizárólagosan férfi feladattá válik, az folyamatos nyomást helyez rájuk: mindig készen kell állni, sőt mindig akarni kell a szexet. Ez könnyen vezethet teljesítményszorongáshoz, kudarcélményhez, hosszabb távon pedig akár a vágy elhalványulásához is.

De női oldalról sem ártalmatlan ez az elvárás. Sok nő azért nem kezdeményez, mert attól tart, hogy túl rámenősnek tűnik, vagy hogy elveszíti a meghódításra váró, megközelíthetetlen nő képét. Így azonban a saját vágyai háttérbe szorulnak, és a szexualitás könnyen egyoldalúvá válik: reagálok valahogy, de ez nem egy kölcsönös játék.

Ráadásul gyakran nem is az a gond, hogy ki (nem) kezdeményez, hanem az, hogy mást értünk alatta. Ami az egyik félnek egyértelmű közeledés, az a másiknak észrevétlen maradhat. Ha ehhez még társul az a kimondatlan szabály, hogy a férfinak kell lépnie, könnyen kialakulhat egy kölcsönös csalódás. Az egyik fél úgy érzi, nem kívánják, a másik pedig azt, hogy nem kap zöld jelzést. A nyílt beszélgetés a vágyról, az elutasításról és a kezdeményezés formáiról nem elvesz a szexualitásból, hanem épp ellenkezőleg, biztonságosabbá és felszabadultabbá teszi azt.

A kezdeményezés sokszínűsége

De egyáltalán mi a kezdeményezés? Lehet egy érintés, egy pillantás, egy közeledő gesztus vagy egy nyílt kérdés. Van, akinek a „szexelünk ma?” direkt egyszerűsége esik jól, másnak a finom mozdulatok vagy egy sejtelmes összepillantás a vágykeltő. Érdemes megfogalmazni: számomra mit jelent a kezdeményezés, mi az, ami megszólít. Mert a kezdeményezés nem egy konkrét mondat vagy mozdulat, hanem kommunikáció – és ez akkor működik jól, ha kétirányú.

Összegzés

A mítosz lebontása nem azt jelenti, hogy a férfiaknak nem szabad kezdeményezniük. Hanem azt, hogy nem kötelességük, és nem ettől lesznek férfiasak. Ugyanígy a nők kezdeményezése sem rendhagyó vagy „szereptévesztés”, hanem az önazonosság és az intimitás egyik formája.

A kérdés tehát nem az, hogy kinek a feladata kezdeményezni, hanem az, hogy mennyire merünk őszinték lenni a vágyainkkal. Amikor a kezdeményezés felszabadul a nemi szerepek alól, a szexualitás nem teljesítménnyé válik, hanem közös élménnyé. És talán éppen itt kezdődik az igazi intimitás.